Performa 10

Tartalomjegyzék

Cogitatum
Takács Ádám: Normativitás és emancipáció Foucault-nál
[http://performativitas.hu/takacs_adam_normativitas_es_emancipacio_foucaultnal]
Ullmann Tamás: Emancipáció és szubjektum
[http://performativitas.hu/ullmann_tamas_emancipacio_es_szubjektum]
Szücs László Gergely: A „privát szféra” felszabadítása a digitalizáció korában: két megközelítés
[http://performativitas.hu/szucs_laszlo_gergely_a_privat_szfera_felszabaditasa_a_digitalizacio_koraban_ket_megkozelites]
Limes
Vermes Katalin: Játszó életöröm: a mozgásimprovizáció fenomenológiája
[http://performativitas.hu/vermes_katalin_jatszo_eletorom_a_mozgasimprovizacio_fenomenologiaja]
Horváth Eszter: Emancipáció avagy az ész többlete
[http://performativitas.hu/horvath_eszter_emancipacio_avagy_az_esz_tobblete]
Békés Vera: Emancipáció és autoritatív tudás
[http://performativitas.hu/bekes_vera_emancipacio_es_autoritativ_tudas]
Ars
Kusper Judit: Periodikus emancipáció
Az Uránia folyóirat emancipációfogalmai a 18. század végén

[http://performativitas.hu/kusper_judit_periodikus_emancipacio]
Deczki Sarolta: Szabó Magda, Agatha Christie és Szapphó
Az Éjszakai állatkert és a Szomjas oázis antológiák hatása a női irodalom alakulására

[http://performativitas.hu/deczki_sarolta_szabo_magda_agatha_christie_es_szappho]
Moklovsky Réka: Virginia szobája
Női terek és emancipációs lehetőségek Virginia Woolf Saját szoba című művében

[http://performativitas.hu/moklovsky_reka_virginia_szobaja]
Csató Anita: Hol maradnak a női hősök a középiskolai olvasmányokból?
Az emancipáció arcai Szabó T. Anna Senki madara c. művében

[http://performativitas.hu/csato_anita_hol_maradnak_a_noi_hosok_a_kozepiskolai_olvasmanyokbol]
Cogitatum
Takács Ádám
2020

Normativitás és emancipáció Foucault-nál

E kér­dést talán úgy le­het­ne ál­ta­lá­no­san meg­fo­gal­maz­ni, hogy hoz­nak-e tör­té­ne­ti elem­zé­sek­re ala­po­zott el­mé­le­ti kér­dés­fel­ve­té­sei fi­lo­zó­fi­a­i­lag re­le­váns vagy meg­fe­le­lő­en te­her­bí­ró ered­mé­nye­ket?

Cogitatum
Ullmann Tamás
2020

Emancipáció és szubjektum

Az eman­ci­pá­ció fo­gal­ma a függő hely­zet­ből, alá­ren­delt­ség­ből, el­nyo­más alól való fel­sza­ba­dí­tást je­lö­li. A latin eman­ci­po ige konk­ré­tab­ban az atyai ha­ta­lom alóli el­bo­csá­tást, fel­sza­ba­dí­tást, ön­ál­ló­nak nyil­vá­ní­tást je­len­tet­te.

Cogitatum
Szücs László Gergely
2020

A „privát szféra” felszabadítása a digitalizáció korában: két megközelítés

Egyes te­o­re­ti­ku­sok már a ki­lenc­ve­nes évek­ben meg­le­pő­en re­á­lis di­ag­nó­zist adtak a di­gi­tá­lis és kom­mu­ni­ká­ci­ós for­ra­da­lom ha­tá­sa­i­ról.

Limes
Vermes Katalin
2020

Játszó életöröm: a mozgásimprovizáció fenomenológiája

Az elem­zés­ben tá­masz­kod­ni fogok Hu­i­zin­ga és Win­ni­cott já­ték­el­mé­le­té­re, va­la­mint Ca­illo­is já­ték­ti­po­ló­gi­á­já­ra.

Limes
Horváth Eszter
2020

Emancipáció avagy az ész többlete

Kant Mi a fel­vi­lá­go­so­dás? című esszé­je közel két­száz­öt­ven éve alap­já­ul szol­gál mind­an­nak, amit a tör­té­ne­ti hát­tér mel­lő­zé­sé­vel, ál­ta­lá­no­san eman­ci­pá­ci­ó­nak ne­ve­zünk: eman­ci­pá­ció az, ami a fel­vi­lá­go­so­dás szel­le­mé­ben fel­sza­ba­dít­ja a gon­dol­ko­dá­su…

Limes
Békés Vera
2020

Emancipáció és autoritatív tudás

Tu­dá­son ma – egé­szen ál­ta­lá­nos fo­gal­ma­zás­ban – a re­le­váns in­for­má­ci­ók­hoz való „könnyed” vagy­is gyors, kevés számú lé­pést igény­lő hoz­zá­fé­rést szok­tunk ér­te­ni. S itt hall­ga­tó­la­go­san fel­té­te­lez­zük bi­zo­nyos ha­tá­ro­zott ké­pes­sé­gek meg­lé­tét, me­lyek birt…

Ars
Kusper Judit
2020

Periodikus emancipáció
Az Uránia folyóirat emancipációfogalmai a 18. század végén

Az ön­ma­gunk­ról al­ko­tott kép nem csu­pán saját al­ko­tá­sunk: meg­ta­lál­ha­tó benne mind­az, amit éle­tünk során kí­vül­ről, a min­den­ko­ri tár­sa­da­lom­tól, a szű­kebb szo­ci­a­li­zá­ci­ós kö­zeg­ből (csa­lá­dunk­tól, kö­ze­li ba­rá­ta­ink­tól) ka­punk, és amit a be­lül­ről ér­ke­ző int…

Ars
Deczki Sarolta
2020

Szabó Magda, Agatha Christie és Szapphó
Az Éjszakai állatkert és a Szomjas oázis antológiák hatása a női irodalom alakulására

Aki az utób­bi évek­ben kö­vet­te a kor­társ ma­gyar iro­da­lom ala­ku­lá­sa­it, annak az a be­nyo­má­sa ala­kul­ha­tott ki, mint­ha ja­vult volna a női szer­zők hely­ze­te a kor­társ iro­da­lom­ban és iro­dal­mi élet­ben.

Ars
Moklovsky Réka
2020

Virginia szobája
Női terek és emancipációs lehetőségek Virginia Woolf Saját szoba című művében

A szer­ző­höz csat­la­koz­va töb­bek kö­zött azok­ra a kér­dé­sek­re ke­res­tem a vá­laszt, hogy mi szük­sé­ges ahhoz, hogy egy nő a maga ura le­hes­sen, mit je­lent pon­to­san a cím­be­li „saját szoba”, és mi­lyen az oda el­vo­nu­ló, ott dol­go­zó nő.

Ars
Csató Anita
2020

Hol maradnak a női hősök a középiskolai olvasmányokból?
Az emancipáció arcai Szabó T. Anna Senki madara c. művében

Szá­mos ku­ta­tás fel­hív­ja rá a fi­gyel­met, hogy az ol­va­só­vá ne­ve­lés egyre ége­tőbb kér­dést je­lent nap­ja­ink­ban.

A szám szerkesztői:

Kicsák Lóránt
Körömi Gabriella
Kusper Judit

A címlap Gen. Jones' "FORWARD" – suffragettes (1910-15 körül; George Grantham Bain
Collection; Library of Congress) című fotó felhasználásával készült. In:
https://www.flickr.com/photos/library_of_congress/4690770530/in/gallery-benjamino-
72157625940010249/